Magamban hordozom ezt a furcsa, fel-fel bukkan� v�gyat a sz�nh�zi �let ir�nt. Olyan valami ez, ami a semmib�l j�tt �s tudom j�l, hogy oda is tart -egy megmagyar�zhatatlan �rzet, egy aljas, h�napokig lappang� k�r, ami a legv�ratlanabb pillanatokban kapaszkodik a sz�vembe, �s olyankor nem ereszti, csak szor�tja, szor�tja, m�g kedve tartja. Am�g ott cs�ng, olyan �let ir�nt v�gyakozom, ami nem az eny�m. Olyan emberek k�z� v�gyom, akiket soha meg nem ismerhetek, �s olyan dics�s�gre, amit soha meg nem �zlelhetek. Mindent elvak�t� f�nyre v�gyom, olyan er�sre, hogy becsukott szemh�jaim fal�n is ott t�ncoljon, nyers, vad �r�mre v�gyom, �s arra, hogy elbor�tsa az elm�met �s megfesz�tse a testemet, izgalomra v�gyom, ekszt�zisra �s �npuszt�t� szenved�lyre, hogy az tegyen t�nkre, az szedjen darabjaimra ott a sz�npadon, a vil�got jelent� deszk�kkal a l�bam alatt.

T�ncolni v�gyom.

Egy m�sik �let ut�n v�gyom, egy �ldozatra, amit fel�ldozhatok a m�v�szet olt�r�n. Balettozni akarok. �l�, l�legz� m� akarok lenni, testem minden egyes apr� rezd�l�s�vel, v�rrel �s verejt�kkel egy�tt. Gy�ny�r �s b�nat �s f�jdalom �s boldogs�g akarok lenni, nem is akarok l�tezni, csak a mozdulatokban, csak a zene l�ktet�s�ben �s a l�p�sek ritmus�ban. Azt akarom, hogy a bab�rkoszor�m a tapsvihar legyen, �s azt akarom, hogy minden este emberek sz�zai koron�zzanak meg vele. Azt akarom, hogy az izoml�z r�gi, sz�vesen l�tott bar�tom legyen, egy apr� jel, hogy megdolgoztam az�rt, hogy a m�v�szet� legyek. T�ncolni akarok! Embereket ny�g�zni le, koreogr�fi�kban �lni, p�r�gni �s p�r�gni a v�gtelens�gig, am�g a f�ldre nem sz�d�l�k, csak az�rt, hogy azt�n �jra fel�lljak �s mindent el�lr�l kezdjek. �lni akarok.
Ez�rt sajog a sz�vem azokban a pillanatokban. Egy �t�rt, ami nem az �n utam. Egy sors�rt, ami nem az �n sorsom, �s ami sosem lesz az.