Ez a bejegyz�s tulajdonk�ppen az�rt sz�letett, mert r�j�ttem, mennyire dr�mamentes az �letem. Eredetileg most azt akartam �rni, hogy konflikustmentes, de ezt az�rt nem tartom a legmegfelel�bb sz�nak, mert nem igaz. Hogy is lehetne. Minden ember �let�ben vannak kisebb-nagyobb konfliktusok, �pp csak az v�ltozik, hogy kivel vagy mivel kapcsolatban. Kisebb-nagyobb s�rl�d�sok n�lk�l eg�sz egyszer�en nem lehet meg�szni az �letet: valahol valami biztos nem fog klappolni, valahol valami majd f�lresiklik, vagy legal�bbis nem lesz �ppen az �ny�nkre, bizonyos pontokon majd veszekedn�nk, k�zden�nk �s harcolnunk kell az�rt, hogy megkapjuk azt, amit szeretn�nk, de ez nem is baj. Ez az �lethez tartozik, err�l sz�l az eg�sz. Nek�nk pedig meg kell tanulnunk ezek mellett, vagy �pphogy ezek ellen�re boldognak lenni. Persze nem lehet mindig minden felh�tlen�l �r�mteli, n�lam se az, p�ld�ul jelenleg �pp k�tpercenk�t kapok k�tperces p�nikrohamokat ha a tov�bbtanul�sra gondolok, de m�gis, nagy �ltal�noss�gban boldog, kiegyens�lyozott �letet tudhatok a magam�nak, amivel t�bb�-kev�sbb� el�gedett is vagyok. Nem t�k�letes, de rohadna meg a t�k�letess�g, meg ami�rt mindenki arra v�gyik, mert semmi sem az, nem is lehet az, �s �n �dzkodom is t�le, mert a t�k�letess�g egy�ltal�n nem emberi tulajdons�g, nem a mi �let�nk �s legf�k�ppen nem a mi l�ny�nk r�sze.
�s hogy mi az, ami miatt boldog �letem van �s t�bbnyire minden csill�mp�ni meg vattacukorsziv�rv�ny? Unalmamban neki�lltam egy kicsit fejtegetni, h�tha ezzel b�rkinek is seg�tek - legal�bb egy icipicit.

01. Pozit�v gondolkod�s. Ha valaki megk�rdezn�, szerintem mi a legegyszer�bb �t a boldogs�g fel�, minden val�sz�n�s�ggel azt v�laszoln�m neki, hogy a pozit�v hozz��ll�s. Persze ez �nmag�ban nem v�ltoztat a szar dolgokon, m�r azokon, amik az emberen k�v�l esnek - de hatalmas v�ltoz�st tud hozni a l�lekben. Seg�t, hogy k�nnyebben b�rk�zz meg az �let kisebb-nagyobb kellemetlens�geivel, seg�t, hogy mindig legyen er�d �jra fel�llni, �s seg�t, hogy megb�k�lj �nmagaddal, meg tal�n m�g a k�rnyezeteddel is. Ellenben az, ha �lland�an csak a rosszat l�tjuk meg a dolgokban, nem seg�t semmiben �s senkit nem visz el�r�bb a boldogs�g fel�. R�viden �s t�m�ren az optimizmus eszm�letlen�l sokat nyom a latba, �s b�r nem olyasmi, amit mindenki k�nnyed�n elsaj�t�t, fontos, hogy legal�bb egy kicsit megpr�b�lkozzunk az �let napos oldal�t l�tni.

02. Kapcsolatok. Gondolkodtam azon, hogy k�l�n veszem a csal�dot a bar�tokat meg a szerelmet, de ezt r�vid �ton elvetettem, mivel r��bredtem, hogy itt nem kifejezetten ezen van a hangs�ly, hanem mag�n a kapcsolaton �s annak milyens�g�n. Ahhoz, hogy az ember boldog legyen, fontos, hogy legyenek az �let�ben olyan emberek, akikre t�maszkodhat, akik felvid�tj�k ha szomor�, �s akikben felt�tel n�lk�l megb�zhat, legyen az csal�d, bar�tok vagy szerelem. Persze az a legjobb, ha mind a h�rom jelen van az �let�nkben, legal�bbis szerintem, hisz minn�l t�bb helyr�l kap az ember szeretetet, ann�l jobb, de k�zel sem a mennyis�g a fontos. N�ha az is el�g, ha csup�n egyetlen egy embert �rz�nk magunkhoz igaz�n k�zel, ha a sz�ban forg� szem�ly k�pes megadni nek�nk azt a szeretetet, amire sz�ks�g�nk van. Az �letben mindenkinek sz�ks�ge van a szeretetre: arra is, hogy kapjon, de arra is, hogy adjon. 

03. �nmagunk szeretete. Ez t�bb�-kev�sbb� kapcsol�dik a pozit�v gondolkod�shoz, elv�gre az nagy seg�ts�g tud lenni, ha �nmagunkkal kell b�k�t k�tni, de �gy d�nt�ttem, ezt �rdemes k�l�n is taglalni egy kicsit, hiszen a boldog, kiegyens�lyozott �lethez elengedhetetlen az, hogy el�gedettek legy�nk �nmagunkkal, �s hogy magabiztosan haladjunk el�re. Megl�tszik, ha valaki �gy v�g neki a mindennapoknak, hogy j�l �rzi mag�t a b�r�ben �s ki van b�k�lve �nmag�val (mind testileg, mind lelkileg), �s sokan vallj�k, hogy ez ad egy bizonyos pozit�v kisug�rz�st az embernek, ami azt�n megfog �s bevonz m�sokat. �gyhogy ebb�l a dologb�l mindenki profit�l: te is, a k�rnyezeted is. Persze ez nem azt jelenti, hogy mindig mindenkor sz�z sz�zal�kosan el�gedett kell legy�l magaddal - ezt senki sem k�pes el�rni. N�ha m�g kifejezetten el�ny�s is, ha az ember nem el�gedett valamivel, hiszen akkor tehet �rte, hogy jobb�, er�sebb� v�ljon.

04. Eg�szs�g. Rohadt fontos, �s nem hiszem, hogy nagyon ragoz�sra szorul. Legfeljebb annyit tudok hozz�tenni, hogy els�sorban mindenki saj�t mag�nak kell �gyelnie a saj�t eg�szs�g�re, testi-lelki �ps�g�re: ami egyben azt is jelenti, hogy neki is kell tennie �rte. Rajtad m�lik, mennyit sportolsz, mit �s hogyan eszel, milyen rossz szok�sokat veszel fel, a v�gs� d�nt�s mindig a te kezedben van. �n azt mondom, �rdemes egy kicsit odafigyelni az eg�szs�ges �tkez�sre, p�ld�ul ami�ta a csal�dom nem igaz�n eszik feh�r kenyeret, rizset �s krumplit, l�that�an fogytam �s jobb is a k�z�rzetem, b�r ez a t�bb�-kev�sbb� rendszeres edz�snek is k�sz�nhet�, amit szint�n mindenkinek tudn�k aj�nlani. Nem kell itt most vil�gmegv�lt� dolgokra gondolni - el�g ha hetente p�rszor dolgozol egy f�l �r�t-�r�t, a l�nyeg, hogy mozogj �s megdolgoztasd a legfontosabb izomcsoportjaidat. Ami�ta jobban odafigyelek a mozg�sra az �letemben, sokkal el�gedettebb vagyok magammal �s motiv�ltnak �rzem magam, hogy fejl�djek. 

05. Sz�rakoz�s. Igen, szerintem ez is elengedhetetlen a boldog �lethez. Hiszen musz�j, hogy n�ha-n�ha elengedje mag�t az ember, hogy egy kis id�re f�lretegye a gondjait, �s csak �gy j�l �rezze mag�t, minden tov�bbi n�lk�l. Sz�ks�g�nk van a kikapcsol�d�sra. Ez persze mindenkinek m�st �s m�st jelent, van, akinek egy j� k�nyv is megadja ezt az �lvezetet, �s van, aki akkor �rzi igaz�n j�l mag�t, ha bulizhat egy j�t. �n szem�ly szerint egyiket sem vetem meg, szerintem mindegyiknek megvan a maga ideje, n�ha ez esik jobban, n�ha meg az, �s van, hogy egyik sem. A l�nyeg az, hogy a sz�rakoz�sra is id�t kell szak�tani n�ha, mindegy milyen form�ban. Kapcsol�dj ki, engedd el magad - a lehet� legt�bbsz�r.

+1. Ignorancia. Ez az�rt ilyen pluszegy, mert az ignorancia alapvet�leg nem valami szipiszuper tulajdons�g, �s szerintem nincs az az ember, aki ez�t megsimogatn� a kis buksidat, de el kell ismerni, hogy elk�peszt�en j� eszk�z a vil�g massz�v h�lyes�g�radata ellen. Sokat k�sz�nhetek az ignoranci�nak - mindig leny�g�z, n�h�nyan mennyire adnak m�sok v�lem�ny�re, olyanok�ra is, akikhez egy�bk�nt nem sok k�z�k van, vagy hogy m�sok mennyire ki tudnak bukni egyes emberek baroms�gain. Felesleges dr�m�z�s, id�pocs�kol�s az eg�sz. Vannak dolgok, amiket eg�sz egyszer�en jobb figyelmen k�v�l hagyni, �s nem engedni, hogy felidegeljen. Persze t�lz�sba nem �rdemes esni - az meg a l� m�sik oldala.