�gy majdnem tizennyolc �ves fejjel is ugyanannyira szeretem a mes�ket �s a rajzfilmeket, mint anno gyermekkoromban - �s szerintem m�g j� sok�ig szeretni is fogom �ket. Azt hiszem, egy�rtelm�, hogy mi�rt: egy j� rajzfilm nem csak a kicsiknek sz�l, hanem a nagyobbaknak is tartogat valamit, �gy amellett, hogy k�nnyed kikapcsol�d�st �s sz�rakoz�st ny�jt sokszor m�g tanulhatunk is valamit a sz�pen megrajzolt vagy �pp meganim�lt karakterekt�l. Engem szem�ly szerint valahogy sokkal k�nnyebben �rintenek meg, mint m�s filmek, �s igen, ez alatt azt �rtem, hogy szerintem �n �letem sor�n a legt�bbet rajzfilmeken b�gtem. Val�sz�n�leg az�rt, mert ez a m�faj mesterien vegy�ti a komolyabb gondolatokat a humorral �s a vid�ms�ggal. Teh�t olyan, mint egy �rzelmi hull�mvas�t: az egyik percben m�g felfel� tartasz, minden sz�p �s j�, azt�n a m�sikban m�r zuhansz is a feneketlen szomor�s�g g�dr�be - k�t m�sodperccel k�s�bb pedig m�r a k�nnyeiden kereszt�l mosolyogsz az �pp soron k�vetkez� po�non.

Ezt a t�bbi filmes m�fajban azonban szinte lehetetlens�g kivitelezni, de szerintem nem is kell er�ltetni. Egy dr�ma att�l dr�ma, hogy mindv�gig hatalm�ba ker�t minket a filmv�szonra vitt helyzet komolys�ga, amit b�r meg lehet f�szerezni egy-k�t vicces jelenettel, de a t�lz�sba vitt po�nkod�s k�nnyed�n der�kba t�ri a film hangulat�t �s ezzel egy�tt m�g az �rt�k�t is elveszi t�le. A thrillerrel �s m�g ezernyi m�s m�fajjal hasonl� a helyzet. A rajzfilmes vil�g azonban valamik�pp megengedheti mag�nak, hogy egy 90 perces kis habosbabos, cuki meg vicces semmis�gbe m�ly, megind�t� �rzelmeket keverjenek. Persze itt is �t lehet esni a l� t�loldal�ra, de v�lem�nyem szerint sokkal nehezebben. 

Sz�val most hogy kielemeztem, mi�rt is k�t�d�m ennyire a rajzfilmekhez, a bejegyz�s c�m�hez igazodva r�t�rn�k azokra a remekm�vekre, amelyek meghat�roz� szerepet j�szottak a gyermekkoromban �s m�g valamif�le nyomot is hagytak maguk ut�n a sz�vemben. Nem csak igazi klasszikusokr�l lesz itt sz�, de az�rt t�bbnyire r�gebbiekre sz�m�tsatok. V�gjunk is bele!